Magyar Honvédség Pilótaképzés


Újra magyar szárnyakat kaphatnak a pilóták!

Gyakran ismételt kérdések


A jelentkezési korhatár 25 év, de a szakra jelentkezők ideális életkora húszas éveik eleje. Ennek gyakorlati oka van: bár ez nem törvényszerű, de egy katonai pilóta általában a legjobb teljesítményt 45-50 éves koráig képes biztosítani mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A képzés minél hatékonyabb volta, valamint az utánpótlás minél hosszabb ideig rendszerben tartása érdekében szükséges tehát a lehető legfiatalabb korban megkezdeni a képzést.


A felvételi eljárásban való részvétel alapfeltétele az érettségi bizonyítvány (aki a felvételi évében érettségizik, arra értelemszerűen más szempontok vonatkoznak), illetve a megfelelő nyelvtudás. Tehát főiskolai vagy egyetemi diploma nem szükséges a jelentkezéshez, mivel a képzés alapszakként (BSc) indul, osztatlan képzésben. (A meglévő oklevél/diploma azonban a felvételi pontokba beszámítható.) Aki már rendelkezik főiskolai és/vagy egyetemi oklevéllel vagy diplomával, annak a 2018/19-es tanévben az NFTC programra érdemes pályáznia (lásd: alább, illetve NFTC pályázat menüpont).


A honvédtiszti alapképzést folytató szakokra a jelentkezési feltétel angol nyelvből tett államilag elismert B2 szintű (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat megléte.


Ahogy a felvi.hu-n meghirdetett többi főiskolai ill. egyetemi szak esetében, úgy az állami légiközlekedési alapszakra [állami légijármű-vezető és katonai repülésirányító] is a hivatalos felsőoktatási felvételi eljárás érvényes, arra jelentkezni 2018. február 15-ig lehet. Fontos kiemelni, hogy csak ezt követően, a felvételi eljárás keretében kerül sor a katonai alkalmassági és a háromnapos repülőorvosi alkalmassági vizsgára, továbbá egy személyes elbeszélgetésre, melyen a jelentkező kompetenciáját, motivációját mérik fel. Az eljárással kapcsolatos bővebb információ ide kattintva olvasható .


A bejutás legfontosabb kritériuma a kifogástalan egészségi állapot. Ennek felmérése céljából a szakra felvételizőknek kötelezően részt kell venniük egy katonai alkalmassági és egy háromnapos repülőorvosi vizsgálaton, melyet Kecskeméten, a Magyar Honvédség Honvéd Egészségügyi Központ, Repülőegészségügyi Vizsgáló és Kutató Intézetben végeznek, 2018. április 23 - június 14. között. A vizsgálatokra tehát a jelentkezést követően kerül sor. Így a felvételi eljárásban való részvételnek nem feltétele az orvosi alkalmassági vizsga megléte, arra a bizottság menet közben küld értesítőt a jelentkezőknek. Felvételt viszont már csak a sikeres orvosi alkalmasságival rendelkező jelöltek nyerhetnek majd. A leendő katonai repülésirányítók a pilótákéhoz közel hasonló, de nem teljesen azonos orvosi vizsgálatokon esnek át. Az orvosi alkalmassági vizsga részletes leírása ide kattintva érhető el, a Felvételi követelmények almenüpontban.


Mivel a képzés rendkívül költség- és energiaigényes, a megfelelő utánpótlás kiválasztása elemi fontosságú. A szakmai orvosi bizottság döntése minden esetben mérvadó. Fontos leszögezni, hogy előállhat olyan szituáció, melynek során a jelentkező bár megfelel az orvosi alkalmassági vizsgálatokon, de a képzés során kiderül, hogy a hallgató egyes alapvető modul(ok), tanegység(ek) támasztotta követelmény(ek)nek nem tud eleget tenni. Amennyiben ilyen helyzet adódik, a hallgató az NKE valamely másik, párhuzamos képzésén folytathatja tanulmányait.


Az alapszakon belül két szakirány indul: az állami légijármű-vezető szakirány, illetve a katonai repülésirányító szakirány. Az állami légijármű-vezető szakirányra a 2018/19-es tanévre tervezetten 10-20 fő, a katonai repülésirányító szakirányra 5-15 fő nyerhet felvételt, az alkalmas jelentkezők számától és az igényektől függően. Mindkét szakra többszörös túljelentkezés várható.


A Hadtudományi és Honvédtisztképző karon meghirdetett szakok, (így az állami légiközlekedési alapszak is) honvédtiszti pályára készítenek fel, ezért a hallgatók intézményi életében fontos szerepet kap a nemzeti tisztképzés hagyománya és értéke, a katonai rendtartás és a fegyelem. A képzés teljes ideje alatt a hallgatók tisztjelölt jogviszonyban végzik tanulmányaikat, a sikeres képzést követően pedig a Magyar Honvédség hivatásos tiszti állományába kerülnek kinevezésre, hadnagyi rendfokozatban. A Honvédelmi Minisztérium és a Készenléti Rendőrség közötti együttműködési megállapodás keretében a szakirányon végzett helikoptervezetők – a megadott létszámigényeknek megfelelő arányban – beleegyezésükkel, határozott időre vezénylésre kerülnek a Készenléti Rendőrség állományába.


Az NKE-HHK-n katonai alapképzésben csak honvéd tisztjelöltként lehet tanulni. Honvéd tisztjelölt hallgató az, aki a tiszti pályát hivatásának választja, és a sikeres felvételit követően a honvédséggel kötött ösztöndíjszerződés alapján, a választott szak teljes idejű képzése alatt a Magyar Honvédséggel honvéd tisztjelölti szolgálati viszonyban van. A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy a honvédtiszti alapképzés alatt a Magyar Honvédséggel (továbbiakban: MH) tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, a felsőoktatási intézménnyel pedig ezzel egyidejűleg hallgatói jogviszonyban áll. A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, továbbá a honvéd tisztjelölt a hivatásos állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a MH-nél szolgálatot teljesíteni. A Magyar Honvédség az ösztöndíjszerződés megkötésével arra vállal kötelezettséget, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, továbbá hogy a tanulmányait eredményesen befejező honvéd tisztjelöltet felveszik a Magyar Honvédség hivatásos tiszti állományába. További hasznos információk ide kattintva érhetőek el, a Katonai felsőoktatás sajátosságai, illetve az Intézményi vizsgák sajátos követelményei alpontokban.


Mind az állami légijármű-vezető szakirány, mind a katonai repülésirányító szakirány nappali képzés keretében zajlik majd, államilag támogatott finanszírozási (állami ösztöndíjas) formában.


Természetesen. A felvételi eljárásban mindenki részt vehet, nemre való tekintet nélkül.


A képzés négyesztendős, amelyből az első kettő Budapesten, míg a fennmaradó kettő Szolnokon zajlik majd. Mivel a szak a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE) gondozásában történik, az elméleti oktatást az NKE-n kapják meg a hallgatók, míg az állomány oktatása a harmadik évtől Szolnokon, az MH 86 Helikopter Bázison, osztott képzésben folytatódik tovább: egy részük merev-, másik részük forgószárnyas gépekre kap majd kiképzést.


Igen. Lényegi különbség a két képzés között, hogy míg az HM és az NKE közös gondozásában elindított állami légiközlekedési alapszaknak nem feltétele a felsőoktatási intézményben megszerzett oklevél vagy diploma, addig az NFTC pályázatának elnyeréséhez ez alapvető kritérium. Tehát az NFTC képzésre már oklevéllel illetve diplomával rendelkezők jelentkezését várják elsősorban, mely felsőfokú végzettség a jövőben az állami légiközlekedési alapszakon megszerzett alapdiploma is lehet. A programra pályázni a kívánt feltételekkel rendelkezőknek van lehetősége. A jelentkezőknek külön eljárásban kell részt vennie és a képzésre alkalmasnak bizonyulnia (ide kattintva érhető el). A soron következő képzési turnusra 2018. január 31-ig lehet jelentkezni.


A repülő-hajózó növendékek célirányos képzése, valamint a teljes gyakorlati repülés végrehajtása Szolnokon történik. Elméleti képzésüket a Katonai Repülő Intézet oktatói, a gyakorlati felkészítésüket pedig a MH 86. Szolnok Helikopter Bázis repülőgép- és helikoptervezető oktató állománya hajtja végre. A pilótajelöltek gyakorlati kiképzési repüléseiket a honvédség számára az elmúlt időszakban beszerzett Zlin típusú repülőgépeken és különböző típusú helikoptereken hajtják végre. A végzett repülőgép- vagy helikoptervezetők 220 repült órával és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az EASA előírásainak megfelelő közforgalmi pilótaengedélyhez szükséges legmagasabb szintű ATPL ismeretszinttel kezdik meg tiszti pályájukat.


A felvételt nyertek közel 90 kredit értékben a felsőfokú katonai tiszti pályához és a felsőfokú végzettséghez, valamint a szakmai tantárgyak alapozásához szükséges tudást szereznek meg. Ezen belül többek között tanulnak szabályzatismeret, lövészeti ismereteket, harcászatot. Betekintést kapnak a legalapvetőbb közszolgálati ismeretkörökbe, úgy minta biztonsági tanulmányok, közszolgálati alapismeretek, közszolgálati életpályák, közszolgálati logisztika, alkotmányjog, az állam szervezete stb. Tanulnak hadijogot, közgazdaságtant, pszichológiát, vezetői és menedzsment ismereteket, minőségbiztosítást, még környezetvédelmet is. A szak nem kifejezetten reál irányultságú, de a szakmai tantárgyak alapozásához fontos a matematika, a fizika, az elektrotechnika, a mechanika és katonai infokommunikációs rendszerekkel kapcsolatos legfontosabb ismeretek elsajátítása is.
Az állami légijármű vezető és a katonai repülésirányító szakma ismeretanyaga szempontjából a szakmai törzsanyag az igazán meghatározó. A szakmai törzsanyag kötelező és kötelezően válaszható tantárgyait mindkét két szakirányon tanuló lehallgatják. Megismerkednek a repüléstörténet- és a repülésbiztonság alapjaival, elsajátítják a repüléselméletet, foglalkoznak az emberi tényező hatásával, megismerik a repülés meteorológia, a légi navigáció alapjait és eljárásait. Elsajátítják a légijárművekkel, azok rendszereivel, berendezéseivel kapcsolatos ismereteket, tanulnak légi jog, légierő harcászatot. További fontos ismereteket kapnak a repülőterekről és azok berendezéséiről, légtérigénybevétel és légtérfelhasználás rendjéről, a repülések végrehajtásának szabályaiból, a légiforgalom szervezés elveiből. Elsajátítják a repülések irányítása során alkalmazott angol nyelvű rádió-távbeszélő kezelői ismereteket. A képzés további szakaszában a két szakirányon folyó felkészítés teljesen külön válik.
A pilóta jelöltek a repülések végrehajtásához szükséges legmagasabb szintű tudást, az ATPL elméleti ismeretek szereznek. Ezen belül tanulják a repülőgépek szerkezetét és rendszereit, azok elektromos berendezéseit és hajtóműveit és a repülőgépek műszereit. Megtanulják a repülési teljesítmény-, a tömeg és egyensúlyszámítás módját, a repülőgépek üzemeltetési eljárásait, a repülés-tervezésével és a felkészüléssel kapcsolatos ismereteket. Az ATPL elméleti ismeretekből a polgári légiközlekedési hatóságnál, angol nyelven elméleti vizsgát tesznek. A gyakorlati repülések megkezdéséhez speciális földi felkészítés (hajózó testnevelés) is szükséges. Ezen kívül a pilóta növendékek megtanulják az ejtőernyő használatát és végrehajtanak gyakorlati ejtőernyős ugrásokat is. Majd a kiképző repülőgépek, helikopterek légi és földi üzemeltetési eljárásait tanulják meg és megkezdődnek a szimulátoros felkészítések. Mindezeket a különböző bonyolultságú, szisztematikusan egymásra épülő, valós repülési gyakorlatok követik. A növendékek a jó időjárási viszonyok között végrehajtandó, egyszerű repülési gyakorlatoktól, a bonyolult időben, műszerek segítségével, vagy éjszaka illetve kötelékben végrehajtásra kerülő összetett gyakorlatokig több mint 200 órát töltenek a levegőben, részben oktatóval, részben önálló repülések során.
A repülésirányító hallgatók elsajátítják a légiforgalmi-, vagy a légvédelmi irányítás eljárásait, szimulációs környezetben begyakorolják a repülésirányítás gyakorlatát kezdetben egyszerű forgalmi helyzetben később kényszerhelyzeti szimulációba. Megtanulják a radarirányítás elméletét és gyakorlati végrehajtásának módszereit.
A tanulmányok részét képezik a szabadon választható tantárgyak is. Jelenleg 16, a hallgatók számára vonzó, a szakmai ismeretekhez kapcsolódó tantárgy kerül oktatásra az 5-8. szemeszterben, félévenként három kredit értékben. Az érdekesség miatt néhány had álljon itt közülük néhány: Csillagászati földrajz, Helikopter specifikus ismeretek, Merevszárnyú repülési ismeretek, Modern légifelderítés, Kényszerhelyzeti kommunikációs eljárások, Pilóta nélküli légijármű rendszerek, Szimulációs rendszerek üzemeltetése, Pszichofizikai teljesítmény és korlátai a repülésre stb.
Az előzőekben felsorolt ismeretek, tantárgyak a kredit terhelésű órák csoportjába tartoznak, melyek a diploma megszerzéséhez szükséges 240 kreditet adják. Ezen kívül a hallgatók úgynevezettkreditet nem képező tárgyakat is hallgatnak. Ide tartozik az első négy szemeszterben lévő angol nyelv, az összes szemeszterben oktatásra kerülő katonai testnevelés, valamint az utolsó négy szemeszterben az ICAO szakmai nyelv tantárgy.
A képzés úgynevezett kritérium követelményeihez tartoznak a páros félévekben végrehajtásra kerülő szakmai gyakorlatok. A 2. szemeszter a szakon közös, a hallgatók két hetes túlélő kiképzésen vesznek részt Szolnokon. A 4. szemeszterben a gyakorlat időtartama három hét. Ekkor a légijármű vezetők az ejtőernyős kiképzést kaják meg, a repülésirányítók repülőtéri ismeretbővítéssel egybekötött – utas repültetésén vesznek rész. A 6. szemeszter négy hetes- és a 8. szemeszter hat hetes szakmai gyakorlatain a pilóta növendékek gyakorló repüléseket, az irányítók gyakorló repülésirányító feladatokat látnak el a kijelölt alakulatoknál.
A diploma megszerzésének további feltétele az utolsó szemeszterben a szakdolgozat megírása és természetesen annak sikeres megvédése a záróvizsgán.


• Biztosítja azt, hogy a végrehajtó alegységekhez vagy ̶ a további harcászati-felkészítés vagy típus átképzés érdekében ̶ hazai vagy külföldi kiképző helyekre, már katonai BSc diplomával rendelkező 220 repült órás repülő kiképzéstől elvárható szintű gyakorlati repülési tudással rendelkező továbbképzésre alkalmas szakember érkezzen.
• Biztosítja azt, hogy az állomány tagja a „művelet-kész” szintet, további felkészítés, típus tanfolyam után, viszonylag fiatalon elérje.
• Biztosítja, hogy olyan helikopter- és repülőgép-vezetők kerüljenek ki az iskolából, akik a kibocsátáskor rendelkeznek alapvető vezetői, parancsnoki, légijármű üzemeltetői képességekkel.
• Biztosítja, hogy a kiképzett szakemberek képesek legyenek az első csapatbeosztásukban a mindenkori harci technikán a típus átképzés vagy a típusátképzéshez szükséges felkészítés azonnali megkezdésére.
• Biztosítja az ismeretek szinten tartásának, és tovább fejlesztésének lehetőségét.
• Biztosítja a nemzetközi környezetben alkalmazható, gyakorlati nyelvtudással rendelkező szakember utánpótlást.


Célunk az, hogy a rendelkezésre álló erőforrások figyelembe vételével, egy költséghatékony, ugyanakkor a lehető legmagasabb szintű szakmai tudást biztosító állami légijármű-vezető képzés induljon el Magyarországon. Humán és technikai hátterünk biztosításával alapot szolgáltassunk a légierő stratégiai céljait hosszútávon biztosító célirányos pilóta képzés megvalósításához.