Magyar Honvédség Pilótaképzés


Újra magyar szárnyakat kaphatnak a pilóták!

A képzésről


ÁLLAMI LÉGIKÖZLEKEDÉSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
Nyolc féléves nappali munkarendű képzés

Mi célt szolgál a képzés?

Mi hívta életre a képzést?

A honvédelmi tárca 2014-ben kezdte meg a légijármű-vezetők utánpótlását szolgáló képzési koncepció kidolgozását. Ez azért vált szükségessé, mert a Magyar Honvédség (MH) keretei között 1998-ban megszűnt iskolarendszerű pilótaképzést új alapokra kellett helyezni. Ez egyrészt a természetes kiöregedés, a szakmára jellemző korfa miatt volt indokolt; másrészről pedig a megjelenő nagyjavított illetve új helikopterek és merevszárnyú eszközök, valamint a helyreállított képességek több pilótát igényelnek a jövőben.

A több éves előkészítő munka eredményeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a 2018/2019-es tanévtől kezdődően már nem csak katonai vezető, katonai üzemeltető és katonai logisztika szakon folyik honvédtisztképzés, hanem elindul az állami légiközlekedési alapszak, két szakiránnyal: repülésirányító és légijármű-vezető.

Milyen szakembereket képzünk?

A szak indításával olyan légiközlekedési szakemberek képzését végzi, akik alkalmasak és képesek a védelmi szféra haditechnikai és más szaktechnikai eszközeinek üzemeltetésére, az üzemfenntartás biztosítására, valamint az új haditechnikai eszközök és a hozzájuk kapcsolódó új technológiák bevezetésére, illetve alkalmazására.

A választott szakiránytól függően a végzett tiszteknek képeseknek kell lenniük alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban honi területeken béke-, és minősített időszakban, külföldön, többnemzeti béketámogató, és háborús műveletekben haditechnikai rendszerek üzemeltetéséhez és üzemfenntartásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére, és irányítására. A szakon végzetteknek kellő mélységű elméleti ismerettel kell rendelkezniük a kiképzés második, vagy harcászati felkészítő ciklusban történő folytatásához.

Hol folyik az oktatás?

A hallgatók a képzés első hónapjaiban katonai alapképzésen vesznek rész Szentendrén. Mind a repülésirányító, mind pedig a légijármű-vezető szakirányon az első négy szemeszter - a szak képzési kimeneti követelményeinek megfelelően - katonai, közszolgálati, gazdasági és humán, természettudományos ismeretek, a képzés Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán zajlik. Az 5-8. szemeszterben a szakmai- és a differenciált szakmai törzsanyag kötelező ismeretköreit oktatják, és megkezdődik a repülő-hajózó növendékek célirányos képzése, valamint a teljes gyakorlati repülés végrehajtása Szolnokon. Elméleti képzésüket a Katonai Repülő Intézet oktatói, a gyakorlati felkészítésüket pedig a MH 86. Szolnok Helikopter Bázis repülőgép- és helikoptervezető oktató állománya hajtja végre.

Milyen kompetenciákkal rendelkeznek majd a végzett hallgatók?

A pilótajelöltek gyakorlati kiképzési repüléseiket a Honvédség számára az elmúlt időszakban beszerzett Zlin típusú repülőgépeken és különböző típusú helikoptereken hajtják végre. A végzett repülőgép- vagy helikoptervezetők 220-225 repült órával és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az EASA előírásainak megfelelő közforgalmi pilótaengedélyhez szükséges legmagasabb szintű ATPL ismeretszinttel kezdik meg tiszti pályájukat. A katonai repülésirányítók légvédelmi, vagy légiforgalmi irányítóként végezhetnek Szolnokon. A repülés nemzetközi jellegéből adódóan, mindkét szakirányon kiemelten fontos a szakmai angol nyelv magas szintű ismerete. A végzetteknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által előírt minimum négyes szintű nyelvvizsgával kell rendelkezniük a képzés befejezésére.